Nos ez hosszú történet, de röviden így szól:
2001 decemberében vettek a szüleim egy normál méretű szálkásszőrű lány tacskót nekem. Ennek az volt az előzménye, hogy a korábbi ugyanilyen (csak fiú)tacskóm nagyon büszke volt és nem nagyon akart szótfogadni minden próbálkozásom ellenére. Mind ezt megtetézve folyton kiszökött a kerítés allatt, szóval eladtuk és meg vettük helyette az előbb említett kutyát az Excalibur kennelből. Diana keresztnevet adtuk neki, tehát Diana von Excalibur a becsületes. Otthon sűlve-főlve eggyütt voltunk, nagyon megszerettük egymást. Szoktattam a tisztaságra és már az nyakamra is nőtt és velem alszik esténként az ágyban. Már a szüleimet sem akarja az ágyamba engedni, sokat féltékenykedik és teljesesn idegbeteg még a vele egy házban lakó kutyákkal is.
Röviden, tömören ennyi.